Mûvész anime, vagy hatalmas grafikai baklövés? Ezt döntse el mindenki saját maga. Én az elsõ variációra szavazok. Rég nem láttam ilyen merész és elvont megoldást.
A történet Shoreki-korszak-ban i.sz. 889-ben kezdõdik. Belecsöppenünk egy üldözésebe, mely az Ashikaga-hegyen zajlik. Egy csapat szamuráj kerget egy fiatal gyermeket, akit Kaidohmarunak hívnak, s egy lánnyal menekül. Csapdába esnek, a lányt megölik, de Kaidomarut egy idegen megmenti. Az, hogy Kaidohmaru Kintokit miért támadják meg, rejtély marad, csak találgatni tudunk. Hihetetlen grafikája van ennek a 3 perces kezdésnek. Fekete fehér színek dominálnak, a karakterek pedig mangszerûen vannak ábrázolva, melyet az arcukon ceruzavonás szerûen húzott árnyékok méginkább megerõsítenek. Meglepõ, hogy a vér is fekete marad, s nem rikító piros, mint ahogy azt megszoktuk az ilyen jeleneteknél. A körülöttük lévõ táj mintha nem is szerves része lenne a történésnek, mert idõnként kiugrik a térbõl, helyenként síkszerû.
Ezután a jelenet után kezdõdik el az OVA op-ja, amin elkerekedett a szemem. Középkori japán képek, késõbbi fametszetek. Szinte tapintani lehet az olajos papírt. Tradícionális japán ábrázolások, tökéletes aláfestõ zenével. Olyan, mintha egy elfeledett régi képeket bemutató múzeumi körsétán vennénk részt.
A történet 5 évvel késõbb folytatódik, a Chotoku-korszak elsõ évében, a Heian kastélyban. A városban a víz segítségével járvány tombol, a császár is megbetegedett. Kintoki felnõ, s a Védelmi Minisztréiumhoz csatlakozik. Múltja kíséti, s ez a jelenére is hatással van. Felbukkannak rég eltûnt emlékekei, s az emlékekkel együtt a hozzájuk tartozó személyek is. Ilyen Ohni-hime, akit Kaiohmaru gyerekkkora óta ismer. Az idõk változnak, Ohni-hime démoni erõkre tett szert, csatlósokat szerzett, s mindenáron magáénak akarja Kintokit. Kaidohmaru segítõje és védelmezõje Raiko-dono, akihez szoros barátság fûzi. Együtt veszik fel a harcot a démonok és Ohni-hime ellen. Miképpen alakul az Kintaki és Raiko-dono sorosa? Mi lesz a járvánnyal? 46 perc talán elég, hogy egy részére választ kapjunk.
Igazi régi korokat idézõ OVÁ-val van dolgunk. Talán a grafikája is a régi ábázlásokat próbálta visszahozni. Rendszeresen kifestõ megoldással találkoznunk. Az ég egyszínû kék, pirkadatkor rózsaszín. A karakterek sem szokásosan vannak kidolgozva. Az egész történetet homály fedi, egyfajta megfejthetetlen elérhetetlen köd borítja, melyet nem biztos, hogy bárki felfedhet. Elsõ ránézésre, sõt talán második, harmadik ránézésre is bizarr, s a történetet sem lehet elsõre könnyen megérteni. Igazán misztikus keleties hatású alkotással van dolgunk, amiben biztos vagyok, hogy sokan nem tudnak befogadni.
Azoknak ajánlom akik teljesen nyitottak az új szokatlan dolgokra, s nem ítélik el, ha valami nem olyan, mint a megszokott, s megpróbálják megérteni.
|