Képzeljünk el egy bolygót, ami a biopunk és a steampunk elegye, egy bolygót, ahol a technika, a mágia, a jóslás, és ezek keveredése együtt létezik, egy bolygót, ahonnan a Hold és a Föld egyszerre látszik, egy bolygót, aminek a neve Gaea.
Ebbe a világba kerül bele fõszereplõnk, Hitomi. Egyszer futás közben érdekes dolog történik vele: megjelenik egy nagy fény elõtte, amibõl egy fiú, Van lép ki karddal, majd megjelenik egy sárkány, amit Van legyõz. Ezután mindketten Gaea-ra kerülnek.
Van Fanel, itt Gaea-n Fanelia új királya, és a legendás mechát, Escaflowne-t irányítja. Fanelia-t egy különleges ellenség támadta meg, akiknek láthatatlanná tevõ köpenyuk van, és abban harcolnak.
Hitomi a Földön ért a kártyajósláshoz, Gaea-n pedig az ereje a többszörösére nõl, és egyes eseményeket, a jövõ egy lehetséges alternatíváját képes látni, a nyakában lévõ ékkõ által. Az õ segítségével talán több eséllyel száll szembe Van a láthatatlan ellenséggel.
Van-t csak a bosszú és a düh vezérli, Allen egy tipikus hõsies, középkori lovagot formáz, Dilandau egy vérszomjas pszichopata, Folken egy hideg, számító ember, Merle egy aranyos macskalány (szó szerint), Hitomi pedig egy kedves teremtmény, aki mindenkinek segíteni akar.
Egymástól teljesen különbözõ emberek bemutatása révén válik igazán élõvé a mû története, de én úgy érzem, hogy az egyes embertípusokat kissé felületesen mutatja be a mû, nem az van a középpontban. A meglepõen fordulatos történet és a harc arányát jól eltalálták a készítõk, egy pillanatra sem válik unalmassá a mû.
Úgy érzem, hogy összességében minden a helyén van az animében, mégsem mondhatom rá, hogy életem egyik legjobb animéje. A rajzok teljesen egyediek, nagy orrok, kissé fakó színek, határozott, kemény mozdulatok, néhol számítógépes effektek jellemzik a mû képi világát. A részletek néhol elnagyoltak, máshol meg nagyon szépen kidolgozottak, ami a nézõben kétséges érzést vált ki.
A háttérzene szintén illik a sorozat alá, de véleményem szerint nagyon monoton, és a szövege nagyrészt csak az "Escaflowne" szó ismételgetésébõl áll, ami számomra már elsõ hallásra is kicsit primitívnek tûnt.
A története nagyon jól indul, sokat várunk tõle, de a végére sajnos erõsen visszaesik, néhol már-már nevetségessé válik. Mintha az elsõ felét és a másodikat nem is ugyanaz a csapat készítette volna. A befejezése szép, de egyúttal értelmetlen is, nem ezt várnánk egy ilyen sorozattól.
A mûrõl általánosságban elmondható, hogy egy nagyon szép fantasy mese. Egy kicsit több beleadással a készítõk részérõl egy kimagasló anime lehetett volna, hiszen helyenként igen egyedi és figyelemreméltó gondolatokat közöl a mû.
Akik csak ismerkednek az anime mûfajával, õk biztosan szeretni fogják, de a tapasztaltabb anime-nézõknek nem ajánlom. Ez a mû határozottan megosztja a hallgatóságot, a fentebb leírtak az én saját véleményem, biztosan sokan vannak, akiknek a mû a hibái ellenére is nagyon fog tetszeni.
Készült belõle 2000-ben egy movie is "Vision of Escaflowne: A Girl in Gaea" címmel.
|