Egy poszt-apokaliptikus világot, alternatív jelent mutat be, azt, hogy miként alakultak volna a dolgok, ha a múltban valami egy kicsit másként történt volna. Gyakorlatilag két szereplõt, egy fiatal lányt és egy férfit (a szereplõk nevei nem derülnek ki), valamint e kettõ kapcsolatát ismerteti, egy hatalmas gótikus épületekbõl álló, elhagyatott városban. Ugyan vannak itt emberek, de inkább csak szellemeknek látszanak, egyáltalán nem tûnnek élõknek.
A lány folyamatosan egy nagy tojást szorongat, mindenáron megvédi mindentõl. Azt hogy mi rejlik a tojásban, mi fog kilelni belõle, õ sem tudja pontosan, de az biztos, hogy egy szebb jövõ reményében gondozza.
A lét kérdéseivel foglalkozik, ám ezt nem a megszokott módon, hanem egy szürreális keretbe bújtatva tárja a szemünk elé. Szimbólumrendszere a keresztény vallási jelképekbõl, illetve általános jelképekbõl táplálkozik. Telis-tele van utalásokkal, jelzésekkel, ám ennek ellenére is érthetõ marad mindvégig a története, nem válik öncélúvá, holott maga az anime összességében talán az.
Képi világára a korhoz mérten nagyszerûen megrajzolt, sötét hátterek, gondosan kidolgozott szereplõk, szinte szálanként megrajzolt haj a jellemzõk. A figurák tökéletesen beleillenek a hátterekbe. Sok mai nagynevû animátor tanulhatna tõlük!
A készítõk célja nem a kasszasiker volt ezzel a -véleményem szerint- remekmûvel, hanem valami új, egyedi mutatása, valami, amit mások még nem csináltak. Ezen eszmeiség teszi a progresszív anime egy kiemelkedõ darabjává a mûvet, hogy mert, és tudott újat mutatni!
Aki szereti a lassú, elgondolkodtató, komolyabb hangvételû animéket, és elég idõs, hogy értse a szimbólumokat, annak ajánlom figyelmébe, mindenki más viszont nagy ívben kerülje el!
|