|
Egy független anime, a Hoshi no Koe alkotójának (Shinkai Makoto) egy korábbi filmje, mely egy macska és gazdája egy évének néhány mozzanatát mutatja be 4 perc 47 másodpercben, 5 részletre osztva. Macska és gazdája, igen, ebben a sorrendben: mindent Chobi, a macska szemszögébõl ismerhetünk meg, ahogy õ éli meg az eseményeket.
Egy esõs tavaszi délutánon a lány rátalál a cicára és magához veszi, Chobi pedig hamar megszereti gazdáját, aki szép, kedves és mindig jó illata van.
Nyáron megismeri Mimi-t, aki feleségül akar menni hozzá, de Chobi elhárítja a felajánlkozást azzal, hogy neki már van egy felnõtt barátnõje/szerelme (a gazdája). Mimi hajthatatlan, ezért ezen a beszélgetésen minden nap átesnek.
Egy telefon hatására valami megváltozik, az addig sem túl vidám hangulat sötétbe vált, a lány pedig hosszasan sír, sosem tudjuk meg, miért: "Valaki segítsen." Ezekkel a képekkel már át is váltunk a télbe, a szürke hétköznapokba, a hidegbe.
A lány arcát sosem láthatjuk egészben és tisztán, hangját is csak két alkalommal halljuk; Mimi közlendõit csak olvashatjuk, viszont Chobi végig közvetíti és kommentálja az eseményeket, úgy élhetjük át, ahogy õ.
Az anime fekete-fehér, kevésbé az eseményekre mint inkább a benyomásokra és érzésekre koncentrál, nincs igazából kerek története, de mégis annak tûnik, mindez melankólikus zongorajátékkal aláfestve.
A környezet, a lány nagyon szépen ki van dolgozva, Chobi és Mimi viszont úgy néz ki mintha egy óvodás rajzolta volna õket, emiatt erõs kontrasztban állnak az õket körülvevõ környezettel.
Egyszer mindenképpen érdemes megnézni, bár szerintem annyiszor nem elég 
A történet állítólag folytatódik és happy enddel végzõdik a Futon-Hoshi-ban
This world... I think I like it.
|
