|
Isten egyformán osztott minden embernek a világon szerencsét és balszerencsét. Egy embert kivéve, õ pedig Oomura Takeshi. Az anyja elhadja, végül az apja is, a háza leég, így kénytelen az apja testvéréhez költözni, ráadásul másnap sem valami szerencsés. Hazafelé elesik, kutyagumiba tenyerel, mikor le akarja mosni a tenyerét, letörik a csap, a csapot eldobja, ami ráesik egy kutyára, ami üldözni kezdi. Sikerül a kutyát egy póznába csalni, de szerencsétlenségére õ neki megy fának. Miután magához tért, dühében belerúg a póznába, ami segítségével, kicselezte a kutyát, abba is belerúg, és pózna tetejérõl leesik valami nagyon nehéz, ami megöli. Egyszer csak megérkezik az õrangyala, 3 nap késés után, és még idõben megmenti a fiút. Elle, az õrangyal, elmondja neki, hogy ezt a sorsot még az apja "hagyta" rá, de van választási lehetõsége, vagy elfogadja, vagy pedig átruházza valakire. Végül elfogadja sorsát, és Elle, pedig mellé szegõdik, már ember formájában. Vele lakik, mint mostohatestvére, és egy osztályba is járnak, így állandóan vele van, mert másképpen nem védheti meg.
A címbõl azt vehetjük ki, hogy ez egy nagyon vidám történet lesz, de az eleje, csupa szerencsétlengés, amin persze a nézõk jót mulathatnak, de a végén, mindenki csak sajnálni tudja. Aranyos kis szösszenet, nem túl bonyolult történettel, de annál szebb jelenetekkel, na és persze ami egy kis ecchivel van fûszerezve. A történet egy kicsit befejezetlennek tûnik, legalább is számomra, de nem hiszem, hogy sok embernek hiányérzete lenne, mert ennek ellenére is kereknek tûnik.
Jó szórakozást hozzá!
|
