Kunisaki Yukito egy új faluba érkezik vándorlása során, mert keres valakit. Egy elátkozott lányt az égből. Még régen, édesanyja mesélt neki egy történetet egy lányról, akit elátkoztak, és folyton egyedül kell lennie bánatával.
A kis faluban találkozik Misuzuval, aki felajánlja neki, hogy maradjon náluk. Misuzu mostohaanyja megkérte Yukitot, hogy vigyázzon a lányra. Misuzu fura álmokat lát és ezeket csak Yukitonak meséli el,aki érdeklődve figyeli azokat, mert van egy sejtése.
Yukito a történet során megismerkedik más fura természetű és még furább történetű személyekkel és barátságot köt velük. Mindenkinek van egy saját kis története, amik valahogyan kötődnek az égben szenvedő lány, Kanna-sama történetéhez.
Kanna-sama az a lány, akiről a történet lényegében is szól/szólhatna, mivel minden vele kezdődött el még 1000 éve.Kanna -sama-t egész életében fogva tartották, mert féltek tőle. Szárnyai voltak. Édesanyját bezárták egy barlangba, mert fertőző betegsége van. Erejét felhasználták az uralkodóka háborúkban, ezért betegedett meg. Mikor Kanna-sama megszökött (segítője Uraha és Ryuuma volt), végre találkozhatott édesanyjával. Ekkor elkapta ő is a ,,betegséget" A katonák pedig üldözni kezdték Kanna-t, meg akarták ölni őt, de ő felszállt az égbe. Ekkor a szerzetesek megátkozták. Még az anyja betegsége is rázúdult. Megölték és az lett a sorsa, hogy örökké csak szomorú dolgokat álmodjon az égben, majd mikor egyszer reinkarnálódik az élete szomorú legyen, mert aki közel kerül hozzá, az megbetegszik, ezért mindenki eltávolodik majd tőle.
Kirishima Kanonak is van egy saját kis története. Ő is Yukito barátja lett a sorozat folyamán. Nincsenek szülei, csak egy nővére, aki a helyi rendelőben dolgozik. Kano egy sárga kendőt visel a csuklóján és soha nem veszi le, mert úgy hiszi, hogyha felnő és akkor veszi le, akkor varázsereje lesz. Neki is van egy saját kis története, mint mindenki másnak.
Megismerkedik még Minagi Tohno-val és Michiruval is, akik nagyon jó barátnők. Tohno szülei elváltak, kistestvére pedig a szüléskor meghalt, akit egyébként Michirunak neveztek el. Mindig a helyi állomásra jár ki barátnőjével, Michiru-val. Nagyon szeretnek buborékokat fújni, ez a kedvenc foglalatosságuk. Édesanyja betegségben szenved és azt hiszi, hogy kislánya nem is halt meg, hanem Tohno helyébe képzeli és ezért Michirunak hívja őt. Tohno ettől nagyon sokat szenved.
Az anime elején az ember halálra tudná magát röhögni, akkora nagy poénok vannak benne, de ahogy a történet egyre jobban felfokozódik és világossá válik, a mellékszereplők eltűnésével, a vidám hangulat is eltűnni látszik. A sorozat végére, már nem is emlékszünk igazán a többi szereplő történetére, mert annyira le fog sokkolni a vége, hogy az embert elkapja a sírógörcs, annyira jó!!!! Ez az egyik legjobb anime, amit valaha is láttam, tehát csak ajánlani tudom mindenkinek, aki szereti az enyhén elvont, drámai történeteket.
A rajzolása gyönyörű, és az aláfestő zene is remek lett. Ez az egyik kedvencem.
|